Merre tart a cigándi futball? – nagyinterjú Tóth Istvánnal, a Cigándi FC Kft. ügyvezetőjével

Merre tart a cigándi futball – klubkérdések és válaszok. Tóth Istvánnal, a Cigándi FC Kft. ügyvezetőjével beszéltünk a közelmúltról, a jelenről és a jövőről.

– Sajnos nem sikerült elkerülnünk a kiesést, te miben látod a fő okát?

– Sajnos nehézkesen indult a szezon. Nem tudtunk megtartani meghatározó játékosokat, nem tudtuk a célokat, és még az edzői kérdés is ott volt. Nyilván a bennmaradás az rögtön megfogalmazódott, de a keret az átigazolási időszak vége felé rajzolódott ki. Nem gondoltuk volna, hogy az a csapat, amely tisztességgel helytáll egy Mol Vidi FC ellen, az őszi szezon végén 16 mérkőzés után mindössze 8 pontot szerez. Holott olyan játékosokat tudtunk igazolni, mint Fodor András, Engel Alex, Bokros Tibor, Hrabina Alex, Gazsi Tamás, Angyal Norbert és még sorolhatnám. Mind-mind magasabb osztályokat megjárt, rutinos játékosok. A sokak által az előző szezonhoz képest erősebbre taksált keret ennyire volt képes. Azt pedig, hogy ez edzői hiba, vagy a játékosok hozzáállása miatt történt, azt döntsék el azok a szurkolók, akik kilátogattak a mérkőzésekre. A téli felkészülést már egy megújult kerettel – régi-új edzővel Szénay Péterrel – a bennmaradás reményében kezdtük meg. Az elején jól indultunk 4 mérkőzés után 9 pontot szereztünk, ami már több volt, mint az előző fél szezonban összesen. Ennek ellenére a kulcsfontosságú mérkőzéseken vesztettük el a pontokat. Sajóbábony, Nyírbátor, Gyöngyös ellen mindenki számára fájó eredmények születtek. A gyöngyösi mérkőzés után Szénay Péter felajánlotta lemondását, melyet a Klub elfogadott. Olyan játékosok hagyták cserben a mestert, akiknek ő szavazott bizalmat. Az utolsó 6 fordulóban Gyarmati András vette át a csapatot, de azt kell mondjam az ő szakértelmén már nem múlt a bent maradás, pedig még Fortuna is mellénk állt, amikor levontak 4 pontot a Sajóbábonytól. Mégsem tudtunk nyerni egy Füzesgyarmat vagy egy DEAC ellen.

A szezon számokban: 3 edző, 33 igazolt labdarúgó, 30 forduló, mínusz 28–as gólarány, 22 pont, 15. hely.

– A csapat szurkolói joggal lehetnek csalódottak egy ilyen szezon után, de tisztelet a kivételeknek akkor sem volt nagy öröm, amikor sikeresek voltunk az NB III-ban vagy feljutottunk az NB II-be.

– Sajnos ez így van. Nem megbántva senkit, de a szurkolók, szimpatizánsok közt is mindig van, akinek valami nem jó. Ezzel nincs is probléma, hiszen nem vagyunk egyformák. Amikor feljutottunk sok helyről az jött vissza, hogy ,,Minek az az NB II?” A minap viszont egy beszélgetés fültanúja voltam, ahol meg pont az ellenkezőjét hallottam ,,Azt az NB II-t kellett volna megtartani…”.

– Sokan nem látják azt, mivel is jár egy ilyen klub működtetése. Összességében azt mondhatom, ahol pénz van ott NB I is lehet. A mai labdarúgásban a legfontosabb a gazdasági háttér, nem hiába ellenőrzi ezt folyamatosan az MLSZ és az UEFA is a profi osztályokban. Ha az rendben van egy klubnál, és vannak tőkeerős támogatók, befektetők, akik a célértékeket teljesíteni képesek, ott bármi lehet, ha nem, akkor úgy járhatnak, mint a Sopron, a SZEOL vagy sorolhatnám.

– Az utánpótlás korosztályokat érintette a felnőtt csapat kiesése?

–  A Cigándi Innovációs és Ifjúsági Sportegyesület (CISE) biztosítja a Cigánd FC Kft. utánpótlását. Az SE–nél minden maradt a régiben. Országos II. és III. osztályban indultak el az idősebb korosztályok. A Bozsik programban a kicsik, a kiemelt Bozsikban egy vagy két korosztály, míg a női szakágban az országos U16 mellett egy országos U19 csapatot is indítottunk. A labdarúgás mellett futsalban is a szokásos módon indulnak a csapatok.

– Közel három éve, hogy így beszélgettünk először, azóta voltunk fent is lent is. Hogyan élted meg ezt a három évet ügyvezetőként?

– Elmondhatom, hogy a helyzetünk sosem volt rózsás, de voltak szép pillanatok, amikre szívesen emlékszem vissza. Ez lehet akár egy mérkőzés, akár egy újabb beruházási elem átadása vagy csak egy összejövetel, egy baráti beszélgetés. Óriási élmény és tapasztalatszerzés volt az NB II–es szezon, amihez fogható még nem volt Cigándon és amilyenben nekem sem volt részem azelőtt. És ahogy az NB II–ben, úgy az NB III-ban is ugyanúgy az utolsó pillanatig bíztam, reménykedtem a bennmaradásban. Most egy új fejezet kezdődik a klub és az én életemben is, ugyanis a vezetőség megbízott a teljes klub (UP és felnőtt) operatív irányításával. Ez egy újabb nehéz feladat, amibe szívesen vágok bele.

– Mit tartasz a legfontosabbnak a munkád során?

– Szeretem, ha jól és gördülékenyen folyik a munka körülöttem, ahol mindenki tudja mi a feladata és azt a megfelelő színvonalon el is végzi. Mostani munkám során is arra fogok törekedni, hogy a klub ennek megfelelően működjön és egy jó közösség alakuljon ki.

– Régi-új edző, régi-új játékosok! Pár kivétellel valamennyien környékbeliek és saját nevelésűek. Elég ez a merítés a kívánt színvonalnak?

– A kérdés az, hogy mi a „kívánt színvonal”? Célunk a csapatépítés, és én nem a színvonalról beszélnék elsősorban, hanem a csapategységről, a küzdésről, az odaadásról, a klubhűségről. Ha így közelítjük meg a kérdést, akkor remélhetőleg igen. Másrészről, ami a létesítményeket, az edzésmunkát, a mérkőzés rendezést, a felszereléseket, stb. érintik: ezen a téren mindenképp megmarad a jelenlegi színvonal.

– Három éves koncepcióról hallani, hogy reálisan visszakerüljön a csapat az NB III-ba – akkor ez lenne a kívánt színvonal! Mi lesz ha ez nem sikerül?

– A fő célunk a csapatépítés és a fiatalok beépítése, ami sok év alatt most valósulhat meg először igazán. Éveken keresztül próbáltuk a fiataljainkat beépíteni kisebb–nagyobb sikerrel. Mindig volt eredménykényszer, vagy a feljutás vagy éppen a bennmaradás. Ilyenkor az edzők sem bíztak a fiatalokban, hanem inkább a rutinos játékosok kaptak lehetőséget. Viszont néhány fiatalról az is elmondható, hogy amikor megvolt a lehetőségük, nem éltek vele, inkább a könnyebb utat választották. Az első év után okosabbak leszünk.

– A korábbi évekhez képest megnövekedett költségvetésű a magyar harmadosztály még az MLSZ dotálásával együtt is. Cigándnak mégis talán ez az osztály a megszokott és ideális! Ha visszajutunk, csak akkor vállaljuk az NB III-at ha stabilan és évekig ott tudunk lenni?

–  Olyan hosszú időt voltunk NB III–ban, hogy már mindenki számára ez lett a megszokott. A játékosok, a szurkolók, a közvélemény, mindenki azt szokta meg, hogy a Cigánd SE ott van az országos futballtérképen. Ha az anyagi feltételeink legalább 1 évre biztosítottak lesznek és ott állunk a feljutás kapujában, biztosan belépünk azon.

– Hogy állunk a szponzorok, támogatók terén?

– A fő támogató és tulajdonos: Cigánd Város Önkormányzata, valamint a Cigánd SE. Természetesen Girdán Sándornak hosszú évek óta sokat köszönhet a klub. Folyamatosan keressük a befektetőket, szponzorokat. A kisebb szponzorokon túl, minden évben van egy két cég, akik támogatják a működésünket. Sajnos, a létesítmények és a kitűzött célok ellenére, sem tudom azt mondani, hogy lenne olyan cég, ami szívesen fektetné a cigándi fociba a pénzét. Sőt, a TAO–t felajánló cégek felkutatásáért is óriási küzdelmet folytatunk évről-évre.

– A szponzorok és a TAO –t felajánló cégek felkutatásában végzett áldozatos munkáját ezúton szeretném megköszönni Oláh Krisztián polgármester úrnak, Ablonczy Dániel leköszönő elnöknek a Cigánd SE–ben végzett kiemelkedő munkáját, valamint a Képviselő–testületnek a támogatását.

– Az infrastruktúra kiváló színvonalú, minden igényt kielégítő! De lehet vagy lesz még a jótól is jobb?

– Nyilván mindig lehet jobb és jobb. Azt mondhatom, hogy ilyen NB II–es színvonalú létesítményt, mint amilyen a Cigánd Városi Stadion, sok helyen megirigyelnének az országban. Jó pálya, öltöző és környezet várja a vendég csapatokat, szurkolókat. Egy valami azért van, amit még hiányolunk: az pedig egy kiszolgáló épület a vasút utcai sporttelepen. Az utánpótlás játékosaink a Szabadidő Központban öltöznek. Ott tárolják a sporteszközöket, felszereléseket. valamint a vendég csapatokat, játékvezetőket is ott tudják fogadni. Nagyon fontos lenne egy új épület, ami megfelelően kiszolgálná a 10 utánpótlás csapatot. A következő és egyben utolsó lépcsőfok úgy gondolom, ez lehet a fejlesztések sorában.

– Változnak-e a jegy és -bérletárak?

– Nem. Minden marad a régiben. A diák és nyugdíjas belépő 500 Ft, a felnőtt 700 Ft. A bérlet 10.000 Ft a kiemelt támogatói bérlet pedig 20.000 Ft, melyek megvásárolhatók a Kft. székhelyén.

– Sokan keresnek CISE-s ajándéktárgyakat. Lehet-e kapni ilyeneket, ha igen, akkor hol?

– Egyelőre szurkolói sálak vásárolhatók a Cigánd Városi Stadionban, de a későbbiekben kapható lesz bögre, kulcstartó, zászló, sapka is.

– Kisvárdával kiváló a kapcsolatunk! Elindulhat esetleg egyfajta együttműködés?

– Korábbi években mindig beszámoltunk arról, hogy alakulóban van valamiféle együttműködés nagyobb klubbal, amelyek végül nem realizálódtak. Annyit elárulok, hogy a Cigánd SE mindig szívesen várja egy „Nagy Testvér” érkezését.

– Ha újabb három év múlva ismét beszélgetünk, akkor mit gondolsz mi lesz a társalgás fő csapásvonala?

– Remélem az, hogy hogyan sikerült feljutnunk az NB II–be…

Share Now

Kapcsolódó bejegyzések

Szóljon hozzá!